Az önsajnálat csapdája abban rejlik, hogy nem feltétlenül ismered fel az érkezését. Nem úgy működik, hogy tudatosan, már előre látod a közeledtét és rögtön tudod, hogyan védekezz ellene. Nem! Egyszer csak azt veszed észre, rajtad ül a rosszkedv.

Nálam is pont ilyen hirtelen és váratlanul jelentkezett.

Ültem a teraszon 2 évvel ezelőtt, és azt éreztem, hogy nincs kedvem semmit csinálni. Nincs kedvem posztot írni. Nincs kedvem videót felvenni. Nincs kedvem megváltani a világot. Hagyjanak engem ezzel békén! Sőt, társult hozzá egyfajta apátia is.

Azt gondoltam: itt vagyok közel húszéves tapasztalattal, fantasztikusan jó eredményeket tudok elérni az embereknél, több mint 15 000 ember fordult meg a kezem között, miért nincs ezer jelentkező az új bizniszem programjaira?

Sajnáltam magam, hogy itt a tudásom és nem kell senkinek…

Az önsajnálat és a magány 

Az önsajnálat mellett a magány érzése is gyakori vendég volt nálam. Néha ölni tudtam volna azért, hogy bemehessek egy munkahelyre. Nem azért, hogy kilenctől ötig dolgozzak, hanem mert egyszerűen hiányzott a társaság, a szociális kör.

Hiszen hogyan teltek a napjaim?

Felkeltem, csináltam egy kis reggelit, jógáztam, meditáltam, aztán leültem az asztalhoz és dolgoztam. Elképesztő, mennyire el tud hatalmasodni az emberen a magány, az egyedüllét, amikor napokig be van zárva egy lakásba és maximum csak a boltba megy le.

Ne érts félre!

Ez nálam nem volt tudatos… Ma már jól látom, mi történt akkor velem, viszont ott és abban a pillanatban csak azt éreztem, hogy valami nincs rendben. Hogy rosszul vagyok. Hogy nincs kedvem semmihez.

Tudod, mi adott végleges megoldást erre a problémára?

Támogató és romboló értékeink 

Tavaly decemberben elmentem Tony Robbins rendezvényére Floridába. Ott kerültek szóba a támogató és a romboló értékek. Az előbbi csoportba azok tartoznak, amelyeket szeretnénk megélni. Például, hogy szeretet vagy a hála érzése vesz körül, esetleg az energikusság tölti be a napjaidat. Az is lehet, hogy a te vezérlő értéked a család vagy az egészség.

Tehát vannak értékeink, amik vonzanak minket, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek hátráltatnak. Amelyek a tudatalatti működésből jönnek és váratlanul kapcsolnak be.

Kíváncsi vagy, mi volt az én három negatív értékem? Amikkel pótoltam a szeretetet?

A magány, az önsajnálat és a kiábrándultság.

Ezek olyanok, mint egy vákuum, egy mágnes, amely beszippant. Tudom, ez nem hangzik túl jól, ugyanakkor valahol… még jó is ezekben dagonyázni! Mert ha alacsony az önszereteted, az önértékelésed és a magabiztosságod, akkor elsüllyedsz ebben.

Ne érts félre! Nem azt mondom, hogy ez probléma. Nem! Minden érzelem normális. De fel kell ismerned, meg kell kérdezned magadtól, hogy tényleg ezt akarod érezni? Ez tényleg segít? Viszont, ha alacsony az önértékelésed, akkor eszedbe sem jut feltenni magadnak ezt a kérdést. Ha mégis, akkor nincs erőd változtatni.

Hogyan lehet hatástalanítani a romboló értékeket? 

Először is, el kell döntened, hogy túl akarsz ezen lépni. Tavaly Floridában én is eldöntöttem, hogy nem automatikusan, vákuumszerűen működő mintázatokban akarom élni az életemet. Ehhez persze kaptunk egy tök jó módszert, amelyet most Neked is megmutatok.

Tegyük fel például, hogy a te romboló értéked a magány. Ennek ellentéte a szeretet. A feladat, hogy készíts egy felsorolást magadnak, hogyan tudod megélni a szeretetet.

Én ilyeneket írtam:

Amikor kimegyek sétálni, teszek magamért valamit.

Amikor csinálok magamnak egy gyógyteát, ami egészségesebbé tesz.

Amikor meditálok, kapcsolódok a Teremtő szeretetéhez.

Vagyis első körben olyanokat írj, amik nem függnek a többi embertől. Ezt követően pedig azt sorold fel, másoktól hogyan kapod meg a szeretetet. Amikor bekapcsolnak a negatív működések, vedd elő a listát és kérdezd meg magadtól: tényleg igaz, hogy ennyire magányos vagyok?

Nem…

Totál nem igaz!

Csak te szabhatsz gátat az önsorsrontásnak! 

Ha te is hajlamos vagy belesüllyedni negatív érzésekbe, menj végig ezeken a kérdéseken is: Hogyan tudok segíteni magamnak? Hogyan akarom érezni magamat? Hogyan tudok energikussá válni?

Én most már tudom, hogyan szabaduljak ettől az önműködő csapdától. De amíg nem tudtam, addig képes voltam hetekig dagonyázni a magányban, az elkeseredésben, a kilátástalanságban.

Közben azt éreztem, hogy nincs ellenszer.

Pedig van!

Az Önsorsrontás ellenszéruma Önértékelési Alapkurzus pontosan ezeket a témákat érinti. Segítségével felfedezheted, mik azok a láthatatlan, negatív értékek, amelyek beszippantanak, amikkel kapcsolatban tehetetlennek érzed magadat. Meg akarom mutatni, hogyan gyere ki ebből és hogyan találd meg a legstabilabb mankót.